PÁPAI ELEKTHERMAX HE

ALAPSZABÁLYA

 

 

Az egyesület neve, célja és feladata

 

 

1. §

 

1. Az egyesület neve: Pápai Elekthermax Horgász Egyesület

2. Az egyesület rövidített neve: Pápai Elekthermax HE

3. Székhelye: 8500, Pápa, Gróf út 10.fsz.1.

4. Működési területe: Veszprém megye

5. Vízterülete: A mindenkor érvényes használatba adási okmány szerint

6. Pecsétje: Köralakban az egyesület neve, középen alapítási év-

száma és halábra rajza

7. Felügyeleti szerve: A hatályos jogszabályban meghatározottak szerint.

 

 

2. §

Az egyesület célja:

 

1. A horgászsport fejlesztése, népszerűsítése,

2. Tagjai részére kedvező horgászati lehetőség biztosítása

3. A társadalmi együttélés és a horgászerkölcs szabályainak tiszteletben tartására, a természet szeretetére és védelmére való nevelése

 

 

3. §

 

Az egyesület a 2. §-ban meghatározott célkitűzések érdekében:

 

1. Biztosítja tagjai számára a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, ennek keretében ismerteti a horgászattal összefüggő jogszabályokat és más rendelkezéseket,

2. Biztosítja a halállomány védelmét, valamint a horgászatra vonatkozó jogszabályok, előírások és az Országos Horgászrend szabályainak megtartását,

3. Segíti a hatóságokat az orvhalászat és az orvhorgászat leküzdésében, valamint a vizek tisztasága és a természet védelmében.

4. Rendszeres lehetőséget biztosít tagjai számára a horgászattal összefüggő szakismeret gyarapítására.

5. Halfogó versenyeket rendez.

 

 

4. §

 

1. Az egyesület a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége (továbbiakban: Szövetség) tagjaként fejti ki működését.

 

2. Az egyesület és a Szövetség kapcsolataira a Szövetség alapszabálya az irányadó.

 

 

5. §

 

Az egyesület tagjai

 

1. Az egyesület tagjai között az anyagi kötelezettségek szempontjából kedvezményezett helyzetben lévő, de a horgászati lehetőségek tekintetében korlátozott ifjúsági tagok is lehetnek.

2. Az egyesületnek csak az lehet tagja, aki nem áll állami horgászjegy váltásának tilalma, illetőleg az egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés határozat hatálya alatt, és a horgászatot nem keresetképpen űzi.

3. Ifjúsági tagként lehet felvenni a 18 éven aluli fiatalokat. A 16. életévét betöltött fiatal – az ezzel járó anyagi kötelezettségek vállalása esetén – kérheti felnőtt taggá való felvételét.

4. Tagnak nem magyar állampolgárt is fel lehet venni.

5. Az egyesületi tagként való felvételhez a közgyűlés meghatározott összegű belépési díj – un. halasítási hozzájárulás – fizetését írhatja elő.

 

 

6. §

 

1. A felvétel tárgyában első fokon az egyesület elnöke dönt. Az elutasító döntést írásban, indokolással ellátva kell közölni az érintettel, aki 15 napon belül fellebbezéssel fordulhat a vezetőséghez. Másodfokon az egyesület vezetősége dönt. A hozott határozatot a felvételt kérővel indokolással ellátva kell közölni. Amennyiben az érintett a döntéssel nem ért egyet, 30 napon belül keresettel fordulhat az erre határkörrel rendelkező bírósági szervhez.

2. Aki a tárgyévben az egyesület vizein horgászni nem kíván, a vezetőséghez benyújtott kérelmére mód van jogfenntartói tagsági viszony létesítésére a mindenkor érvényes jogfenntartói díj ellenében. A jogfenntartó tagot a tagra vonatkozó jogok illetik meg, de horgásznia az egyesület vízterületén a szükséges okmányok hiányában nem szabad.

 

7. §

 

1. A tagokat – a jogszabályban foglaltak kivételével – egyenlő jogok illetik meg és egyforma kötelezettségek is terhelik.

2. A tagoknak jogukban áll:

 

1. Az egyesület útján állami horgászjegyet igényelni,

2. Az állami horgászjegy birtokában területi engedélyt váltani és az abban feltüntetett vízterületen horgászni,

3. Az egyesület közgyűlésén részt venni.

 

3. Az egyesület tagjait a közgyűlésen személyes tanácskozási, indítványtételi és szavazati jog illet meg és a jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén az egyesület bármely tisztségére megválaszthatók.

4. A 18 év alatti tagok tisztségre, amely az egyesület képviseletével jár, nem választhatók. Egyébként a fiatalkorú tag az életkornak megfelelő tisztségére választható.

5. A tagok kötelesek:

 

1. Az alapszabályt, a közgyűlés és a vezetőség határozatait megtartani,

2. Védeni az egyesület tulajdonát, továbbá a megállapított tagdíjat és egyéb díjakat az egyesület pénztárába az előírt határidőre befizetni,

3. Horgászatra vonatkozó jogszabályokat, az Országos Horgászrendet, illetve az egyes vízterületeken érvényes további korlátozó intézkedéseket megtartani,

4. A fogási eredménynaplót az előírás szerint vezetni és a megállapított határidőig az egyesület vezetőségének megküldeni. Aki ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, azzal szemben a mindenkor érvényben lévő, idevonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni,

5. A vizek tisztasága felett őrködni és az esetleges vízszennyezéssel kapcsolatos tapasztalatait az egyesület vezetőségével haladéktalanul közölni.

 

8. §

9. A tagság megszűnik:

10. a tag kilépésével

11. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával

12. a tag kizárásával

13. a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével

 

2. A tag az egyesületből a vezetőséghez intézett írásbeli bejelentéssel bármikor indokolás nélkül kiléphet, de a már befizetett tagdíjat nem követelheti vissza, illetve a már esedékessé vált fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni.

 

3. Ha a tag az egyesülettel szembeni tagdíjfizetési kötelezettségét elmulasztja, akkor a vezetőség írásban, 15 nap határidő biztosításával köteles felszólítani arra, hogy tegyen eleget fizetési kötelezettségének. Ha ennek a tag nem tesz eleget, akkor a vezetőség jogosult a soron következő közgyűlésnek javasolni, hogy a fizetési kötelezettségét elmulasztó tag tagsági jogviszonyát 30 nap határidővel mondja fel. Ebben a kérdésben a közgyűlés külön határozattal dönt, a döntés előtt az érintett tag részére lehetőséget kell adni,hogy a közgyűlés előtt előadja az észrevételeit. A határozatot írásban, postai úton kell közölni az érintett taggal .A tag tagi jogviszonya a felmondást tartalmazó határozat átvételétől számított 30 nap elteltével felmondás jogcímén szűnik meg.

 

A tagi jogviszonyt felmondással megszüntető közgyűlési határozattal

szemben az érintett tag 30 napon belül keresettel fordulhat az erre ha-

táskörrel rendelkező bírósághoz.

 

4. A tag kizárására akkor kerülhet sor, ha a tag jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytat le.

 

A kizárás kérdésében határozó közgyűlés időpontja előtt legalább 30

nappal korábban kézbesíteni kell az érintett tag részére a kizárási hatá-

rozati javaslatot az annak indokául szolgáló valamennyi dokumentum és

tény közlésével és azzal a felhívással, hogy azokra 15 napon belül írásos

észrevételeket tehet. A kizárási javaslat alapjául szolgáló anyagot teljes

terjedelmében ismertetni kell a közgyűlésen, ahol az érintett tag megte-

heti, illetve kiegészítheti észrevételeit.

 

A kizárás ügyében döntő közgyűlési határozatot indokolással ellátva,

írásban, postai úton kell kézbesíteni az érintett tagnak. A határozattal

szemben nincs helye fellebbezésnek, de a tag a határozatot az erre ha-

táskörrel rendelkező bíróság előtt 30 napon belül keresettel megtámad-

hatja.

 

A fenti eljárás nem minősül fegyelmi eljárásnak. A tag jogszabályt, az

egyesület alapszabályát, vagy közgyűlési határozatát enyhébben, vagy

első esetben sértő magatartása esetén fegyelmi eljárásra kerülhet sor

az alapszabálynak és a fegyelmi szabályzatnak erre vonatkozó rendel-

kezései szerint.

1. elhalálozás,

2. kilépés,

3. törlés (törlésre kerül az a tag, aki az előírt határidőn belül tag és egyéb díjait nem rendezte),

4. kizárás következtében.

 

2) A tag az egyesületből bármikor kiléphet, melyet írásban az egyesület elnöké

nek kell bejelenteni.

3) Kizárás folytán az veszti el tagságát, akit az illetékes fegyelmi bizottság jog

erős határozattal kizár az egyesület tagjai sorából.

 

9. §

 

1. Az egyesület vezető szerveit választja. A választás öt évi időtartamra szól. A testület és tagjai választóiknak beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Ha a feladataikat nem látják le megfelelően, az őket választó szerv által bármikor visszahívhatók.

2. A testületi szervek akkor határozatképesek, ha az ülésen tagjainak fele + 1 fő több, mint a fele jelen van.

Ha a közgyűlést annak határozatképtelensége miatt el kellett halasztani, akkor ugyanazon a helyen, az eredeti napirendi pontokkal, ugyanazon a napon, de 30 perccel későbbi időpontra kitűzött újabb közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében határozatképes, ha a tagok legalább húsz százaléka jelen van. a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Az újabb közgyűlést csak akkor lehet megtartani, ha ennek lehetőségéről az eredeti meghívóban tájékoztatták a tagságot. A közgyűlési meghívónak az előbbi tájékoztatást tartalmaznia kell.

3. A szavazás bármely testületi szervben nyílt. A testületi szerv nyílt szavazással dönthet akként, hogy az adott ügyben titkos szavazást kell tartani.

Ha az alapszabály, vagy jogszabály minősített többséget nem ír elő, a határozat akkor számít elfogadottnak, ha a jelenlévők 50 %-a + egy fő több, mint a fele azt elfogadja.

 

10. §

 

1. Az egyesület szervei:

 

1. Közgyűlés

2. Vezetőség

3. Felügyelő Ellenőrző Bizottság

4. Fegyelmi Bizottság

5. Ifjúsági és versenybizottság

6. Oktatási bizottság

 

2. Az 1. bekezdés b, d, e, f, g pontjában felsorolt szervek tagjaivá csak fedhetetlen magyar állampolgárt lehet választani.

 

 

11. §

 

Közgyűlés

 

Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amelynek kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

1. Elfogadja, módosítja az egyesület alapszabályát,

2. Kimondja az egyesület megszűnését, ,felosztását szétválását, vagy más egyesülettel történő egyesülését. E döntések A felosztás kimondásához kétharmados szótöbbség szükséges,

3. 5 évre megválasztja és indokolt esetben bármikor visszahívhatja az egyesület elnökét, titkárát, gazdasági felelősét vezetőségét, a felügyelő ellenőrző bizottságot, a fegyelmi bizottságot, illetve azok egyes tagjait. az ifjúsági és versenybizottságot, valamint az oktatási bizottságot.

4. Megállapítja az egyesület költségvetését, a tagok évi tagdíját, az esetleges belépési és egyéb díjakat, elfogadja a zárszámadást és a vagyonmérleget.

5. Dönt az egyesület tulajdonában lévő ingatlan elidegenítéséről, az egyesület kezelésében lévő vízterület leadásáról,

6. Megtárgyalja a vezetőség éves beszámolóját és meghatározza munkájának további irányát, jóváhagyja munkaprogramját,

7. Megsemmisíti a vezetőség, illetőleg a munkabizottságok jogszabályba ütköző határozatait,

8. Beszámoltatja a felügyelő ellenőrző bizottságot és a fegyelmi bizottságot munkájáról,

9. Másodfokon eljár a vezetőség, a felügyelő ellenőrző bizottság és a fegyelmi bizottság tagjainak fegyelmi ügyében,

10. Megállapítja az Országos Horgászrend keretei között a kezelésében lévő vízterületek horgászrendjét. Az illetékes halászati felügyelőnek javaslatot tesz a vízterületre kiadható területi jegyek számára és árára vonatkozóan

11. Vezető tisztségviselő felett a munkáltatói jogkör gyakorlása,ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,

12. Olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével,az ellenőrző bizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt,

m) Jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők és fel

ügyelő bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kárté-

rítési igények érvényesítéséről való döntés,

14. Végelszámoló kijelölése,

15. Tag kizárása és tagsági jogviszony felmondása

16. Másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlása a vezetőség előtt indult fegyelmi ügyekben hozott határozatok elleni jogorvoslatok során.

 

12. §

 

1. Rendkívüli közgyűlést kell tartani:

 

1. Az egyesület tagjainak egyharmada, az ok megjelölésével kéri,

2. Az Ellenőrző Felügyelő Bizottság, illetve

3. A vezetőség szükségesnek tartja,

4. A felügyelő szerv azt írásban indítványozza .a bíróság kéri.

 

2. A közgyűlést az egyesület elnöke – akadályoztatása estén az alelnök – hívja össze. A napirendi pontokat tartalmazó meghívót az ülés kitűzött időpontja előtt legalább 15 nappal előbb meg kell küldeni az egyesület valamennyi tagjának. A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés pontos idejét és helyét. A napirendi pontokat olyan részletességgel kell megjelölni, hogy a tagok a tárgyalni kívánt témakörökben az álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlést az egyesület székhelyére, vagy ha a székhely a közgyűlés megtartására nem alkalmas, a székhellyel azonos közigazgatási település erre alkalmas helyiségébe kell összehívni.

 

3. A közgyűlés ülésén az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök a vezetőség egy tagja elnököl. A közgyűlés tartamára jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv hitelesítőt kell választani. A közgyűlésről az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a közgyűlésen vezető tisztségviselőnek, vagy bizottsági tagoknak a választására kerül sor, akkor a közgyűlés 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A közgyűlésen meghozott határozatokat a levezető elnök – választás esetén a szavazatszámláló bizottság megbízottja – azonnal, szóban kihirdeti az elfogadó, elutasító és tartózkodó szavazatok számának a megjelölésével.

 

A közgyűlésen az adott határozat meghozatalánál nem szavazhat az, akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít,akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, aki ellen a határozat alapján pert kell indítani, vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a közgyűlésen elhangzottak lényegét, a hozott határozatokat pedig – sorszámozással ellátva – pontosan rögzíteni kell úgy, hogy minden határozatnál meg kell jelölni a határozatot támogatók ellenzők és a tartózkodók számát.

 

4. A közgyűlés jegyzőkönyvét és általános érvényű határozatait a megyei Szövetségnek meg kell küldeni.

 

5. A vezetőség köteles összehívni a közgyűlést a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, az egyesület előre láthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy ha az egyesület céljának elérése veszélybe került.

 

13. §

 

1. Az 5 tagú vezetőség az egyesület általános hatásköri végrehajtó szerve, amely gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, valamint az egyesület munkabizottságainak folyamatos működéséről.

2. A vezetőség tagjai:elnök, titkár, gazdasági felelős, horgászmester, valamint az ifjúsági, sport- és versenyfelelős. A vezetőség elnöke egyben az egyesület elnöke.

3. Az egyesület elnökén, titkárán, gazdasági felelősén kívül a vezetőségnek további tagjai: a horgászmester, a víz- környezetvédelmi és ifjúsági- és versenyfelelős.

4. Az egyesület évenként közgyűlést tart.

 

14. §

 

A vezetőség

 

1. Kitűzi a közgyűlés időpontját, összeállítja és előkészíti tárgysorozatát.

2. Gazdálkodik a közgyűlés által megállapított költségvetési keretben, a közgyűlés által megállapított körben a költségvetés egyes rovatai között pénzeszközöket átcsoportosíthat.

3. Másodfokon határoz a tagok felvétele, törlése tárgyában.

4. Meghatározza, hogy a vezetőség egyes tagjai milyen szakfeladatot látnak el. Tagjai sorából kijelöli a szövetség megyei bizottságába, illetve intéző bizottságába képviselőit.

5. Gazdálkodik az egyesület tulajdonában és kezelésében lévő vízterületeken, azokat rendszeresen halasítja.

6. Megállapítja a halfogási versenyeknek, valamint más rendezvényeknek az időpontját, díjait és kijelöli rendezőit és bíráit.

7. Kijelöli az egyesület versenycsapatát és vezetőjét a Szövetség, vagy annak megyei bizottsága, illetve intéző bizottsága által rendezett halfogó és horgász dobósport versenyeire, illetőleg más rendezvényeire.

8. Külső szervekkel, személyekkel szerződéses jogviszonyt létesít.

9. Új tisztségviselő vagy tisztségviselők választásának szükségessége esetén jelölőbizottságot hozhat létre.

10. Gyakorolja a másodfokú fegyelmi jogkört a fegyelmi bizottság határozataival szemben benyújtott jogorvoslatok ügyében, illetve első fokon eljár a felügyelő bizottság és fegyelmi bizottság tagjai elleni fegyelmi ügyekben.

 

15. §

 

1. A vezetőség évenként legalább négy alkalommal rendes ülést tart. Ezen kívül ülést kell összehívni, ha azt: a vezetőség bármelyik tagja az ülés céljának megjelölésével kéri.

 

• A vezetőség tagjainak legalább egyharmada az ülés céljának megjelölésével kéri, illetve

• Az egyesület elnöke szükségesnek tartja.

 

2. A vezetőség ülését az ülés időpontja előtt legalább 8 nappal korábban kiküldött, napirendi pontokat is tartalmazó meghívó kiküldésével az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén alelnöke hívja össze és látja el az elnöki feladatokat. A vezetőség ülése akkor határozatképes, ha legalább három fő jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

 

3. A vezetőségi ülésről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a titkár és egy vezetőségi tag hitelesít. az ülésen megjelent valamennyi vezetőségi tag aláír. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a meghozott határozatokat sorszámozással ellátva úgy, hogy az egyes határozatokat támogatók és ellenzők, illetve tartózkodók száma megállapítható legyen. Ha valamelyik vezetőségi tag kéri, rögzíteni kell, hogy ő az adott határozat meghozatalánál hogyan szavazott.

 

4. A vezetőség tagjai vezető tisztségviselőnek minősülnek. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírósági ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

16. §

 

Az egyesület elnöke

 

Az egyesület elnöke:

 

1. Képviseli az egyesületet, illetve a vezetőség egyes tagjait megbízza az egyesület esetenkénti képviseletével,

2. Összehívja a közgyűlést, a vezetőségi és elnökségi üléseket és azokon elnököl,

3. Gondoskodik a közgyűlési és vezetőségi döntések végrehajtásáról. Ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, őrködik az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működése felett,

4. A költségvetés keretei között utalványozási jogkört gyakorol,

5. A költségvetés keretében egyes személyek tagdíjának mérséklése, elengedése vagy egyéb más kedvezmény nyújtásáról és jutalmazásáról dönt.

Az elnököt munkájában segíti, akadályoztatása esetén helyettesíti.

 

17. §

 

Az egyesület titkára (alelnök)

Az egyesület titkára:

 

1. Segíti az egyesület elnökét feladatai ellátásában,

2. Előkészíti a közgyűlés, a vezetőség és elnökség elé kerülő előterjesztéseket,

3. Gondoskodik a közgyűlés, a vezetőség és az elnökség ülései jegyzőkönyvé-

nek vezetéséről,

4. Irányítja, illetve ellátja az egyesület és szervei írásbeli teendőit,

5. Szervezi az egyesület rendezvényeit.

 

18. §

 

Az egyesület gazdasági felelőse

 

Az egyesület gazdasági felelőse:

 

1. Az egyesület gazdasági ügyeit intézi, az egyesület vagyoni helyzetéről az elnöknek és a vezetőségnek rendszeresen beszámol,

2. A pénz- és vagyonkezelésről bizonylatolt számadásokat vezet,

3. Az évi költségvetést, zárszámadást, vagyonmérleget elkészíti és a vezetőség, majd a közgyűlés elé terjeszti.

4. Intézi a horgászokmányok kibocsátását.

 

19. §

Horgászmester

 

1. Feladatai:

2. kedvezőbb horgászati lehetőségek folyamatos keresése, biztosítása,

3. közreműködés a horgászversenyek szervezésében,

4. ilyen közgyűlési,vagy vezetőségi döntés esetén eljárás a horgászállások kijelölése és ellenőrzése ügyében,

5. halállomány védelme, halőri feladatok ellátása,

6. víz- és környezetvédelmi feladatok ellátása.

 

20. §.

Ifjúsági, sport- és versenyfelelős

 

1. Feladatai:

- gyermek és ifjúsági tagok létszámának növelése érdekében kifejtett

szervező tevékenység,

- gyermek és ifjúsági egyesületi tagok részére rendezvények szervezése,

- horgászversenyek szervezése és lebonyolítása( együttműködve a hor-

gászmesterrel).

 

21. §

 

Ellenőrző Felügyelő Bizottság

 

1. A 3 tagú felügyelő ellenőrző bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja. Tagok száma: 2 fő.

2. A bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek a vezetőség, illetve a fegyelmi bizottság tagjai is.

3. A bizottság köteles ellenőrizni az egyesület költségvetésének, valamint a testületi szervek határozatainak végrehajtását, továbbá – a közgyűlés kivételével – az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését, negyedévenként a pénz- és anyagkezelést, a bizonylati fegyelmet.

4. Ha a bizottság ellenőrzése során hiányosságokat állapít meg, arról a vezetőséget, súlyosabb esetben a közgyűlést tájékoztatja. A bizottság ez irányú indítványa alapján a rendkívüli közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni.

5. A bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni a vezetőségi ülésen.

6. A bizottság munkaterv alapján dolgozik.

7. A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója vezető tisztségviselő.

8. A felügyelő bizottság évenként legalább négy alkalommal rendes ülést tart. Ezen kívül ülést kell összehívni, ha azt a felügyelő bizottság bármely tagja kéri.

9. A felügyelő bizottság ülését az ülés időpontja előtt legalább 8 nappal korábban kiküldött, napirendi pontokat is tartalmazó meghívó kiküldésével a felügyelő bizottság elnöke hívja össze és látja el az elnöki feladatokat. A felügyelő bizottság ülése akkor határozatképes, ha legalább két fő jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

 

10. Az ülésről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az ülésen megjelent valamennyi felügyelő bizottsági tag aláír. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a meghozott határozatokat.

 

22. §

 

Fegyelmi Bizottság

1. A 3 tagú fegyelmi bizottság elnökét és 2 tagját tagjait a közgyűlés választja. A fegyelmi bizottságnak három tagja van.

2. A bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek a vezetőség, illetve az ellenőrző bizottság tagjai.

3. A bizottság első fokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak fegyelmi ügyében.

4. A bizottság eljárására a Fegyelmi Szabályzat rendelkezései az irányadók.

5. A bizottság időnként tájékoztatja a fegyelmi helyzetről és a felelősségre vonási gyakorlatról a vezetőséget.

6. A bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz a vezetőségi üléseken.

 

23. §

 

Az egyesület bármely határozatát a határozat által érintett tag a megyei bíróság előtt a határozat meghozatalától, fegyelmi határozat esetén annak kézbesítésétől számított 30 napon belül megtámadhatja.

 

24.§.

 

Az egyesület jogi személyisége és vagyona

 

1. Az egyesület jogi személy.

2. Az egyesület vagyonát ingatlanok, ingóságok, készpénz és követelések alkotják.

3. Az egyesület bevételei tagdíjakból, belépési és egyéb díjakból, az egyesület kezelésében lévő vízterületekre kiadott területi engedélyek díjából, az egyesület alapszabályszerű tevékenységéből eredő egyéb bevételekből, valamint az esetleges támogatásokból és egyéb adományokból állnak.

4. Az egyesület vagyonáért a vezetőség egyetemleges felelős, a polgári törvénykönyv előírásai szerint.

5. Az egyesület bármely okból történő megszűnése esetén a fennmaradó tiszta vagyont a tagok között a tagsági idő arányában kell felosztani. Egyebekben a polgári törvénykönyvben előírtak az irányadók.

6. Az egyesület bankszámlája felett az egyesület elnöke egyedül, alelnöke titkára és gazdasági felelőse együttesen jogosult rendelkezni.

 

25.§

Az egyesület törvényességi ellenőrzése

 

1. Az egyesület működése feletti törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja az ügyészségről szóló rendelkezés szerint. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

Az egyesület felügyeletét a mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott szerv (továbbiakban felügyelő szerv) látja el.

A felügyelő szerv jogkörére az egyesületekről szóló jogszabályok az irányadók. Az egyesületet nyilvántartó hatóság a Megyei Bíróság. Az ügyészség a rá vonatkozó szabályok szerint az egyesületet ellenőrizheti.

Az alapszabályban nem rendezett kérdésekben az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései az irányadók.

 

26.§.

 

Az egyesület megszűnése

 

1. Jogutódlással szűnik meg az egyesület, ha másik egyesülettel egyesül, vagy az egyesület egy, vagy több egyesületre válik szét.

2. Jogutód nélkül szűnik meg az egyesület, ha

3. határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt,

4. megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett,

5. a tagok kimondják megszűnését,

6. az arra jogosult szerv megszünteti,

7. az egyesület megvalósította célját, vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg, vagy

8. az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

3. A jogutód nélküli megszűnés esetén az egyesület azzal szűnik meg, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak a lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az egyesületet törli a nyilvántartásból.

4. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó egyesületi vagyont az egyesület céljával megegyező, vagy hasonló cél megvalósítására létrejött, vagyis horgászcélú - nyilvántartó bíróság által kijelölt – közhasznú szervezetnek kell átadni.

 

27.§.

 

Vegyes és záró rendelkezések

 

1. Az alapszabályban nem rendezett kérdésekben a 2013.évi V. törvény

rendelkezései(Ptk.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogál

lásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló

2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadók.

 

Pápa, 2015. január 04.

( Nagy Sándor )

elnök

Záradék

 

Az Alapszabálynak ez a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a 2015. január 04.napján tartott egyesületi közgyűlésen 7/2015.számú határozattal elfogadott módosítások alapján elfogadott tartalomnak. Ezt az Alapszabályt a közgyűlés nem pontonkénti módosításokkal, hanem a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveggel fogadta el. A törölt szövegrész áthúzva, az új szövegrész vastagon szedve szerepel, a meghagyott szövegrész normál szedéssel.

 

( Nagy Sándor )

Elnök

Előttünk, mint tanúk előtt:

 

Név:…………………………………………… Név:……………………………………

 

Lakcím:………………………………………. Lakcím:………………………………….

 

Aláírás:………………………………………. Aláírás:………………………………….